2011. december 6., kedd

Ambrosia artemisiifolia: a közellenség

Sziasztok!

Ma épp gyógynövények leírását keresgettem, mikor felvetődött bennem egy gondolat. Mégpedig az, hogy a régi öregek mindenféle füvet használtak gyógynövényként, biztos van valami pozitív hatása a parlagfűnek is. Igaz ugyan, hogy mindíg csak azt halljuk, hogy írtani kell, meg hogy sokan allergiásak rá (bár megvallom nekem egy darab ismerősöm van aki azt mondja, hogy allergiás rá, bár az is igaz, hogy nem városon élek már egy ideje).
Mindenesetre abban biztos vagyok (az emlékeim még nem csalnak meg talán), hogy gyerekkorunkban nem nagyon volt allergia (meg nagyjából csak elvétve fordult elő).
A továbbiakban előre szeretnék elnézést kérni mindenkitől, aki nem ért velem egyet (vagy legalábbis a írásommal). Semmiképpen nem kell (és nem szabad) tudományos írásnak tekinteni ezt a szösszenetet, csak egy gondolat megszületésének eredményének. Ezt azért írom le előre, mivel tudom, hogy darázsfészekbe nyúlok és mindenki (főleg a "betegek") eléggé erélyesen szokott reagálni ebben a témában, holott szerintem ésszerűbb lenne csak beszélgetni (mint minden más témában), érvelni és elgondolkozni mások érvein, lehet van benne némi igazság ami segíthet.
Szóval....a gondolat onnan idult ki, hogy a növénytan vizsgámra való készülés óta volt bennem egy késztetés (igazából már vagy 5 éve, de milyen az ember...amíg nem muszály, addíg nem nagyon áll neki), hogy utánanézzek gyógynövényeknek és egy csomó érdekes dolgot találtam. Gyorsan sikerült rájönnöm, hogy azok a növények, amiket szidnak és írtására szólítanak fel minket (pl. Artemissia vulgaris - fekete üröm) régen csodaszerszámba mentek. A legérdekesebb az volt, hogy nagyon sok olyan "dudva" amit még én is ismertem (no nem névről, de láttam már) és úton-út félen megtalálható a fészkesek családjába tartozik (csövesvirágúak alcsaládjába pl. a parlagfű (ambrosia artemisifolia), a bókoló bogánycs (carduus nutans), amíg a nyelvesvirágúak alcsalásdjába a mezei katáng (Cichorium intybus)). Szóval, miután sok bennük a gyógynövény gondoltam, hogy a parlagfűnek is lehet valami okossága. Az persze egyből felmerült bennem, hogy régi magyar gyógynövényes könyvekben nemigen fogok infót találni (mivel nem túl rég van kishazánkban ), de lesz ami lesz alapon kutassunk utána egy kicsit.

                                                                Mezei katáng /  Cichorium intybus

Első meglepetés az volt, hogy arra számítottam, hogy hosszas keresgélés előtt állok, ha nem csak azt szeretném megtudni, hogy ki miként szeretné kiírtani. Nagyon gyorsan sikerült találni pár oldalt, ami éppen az ellenkezőjével foglalkozik.
A második meglepetés az volt, hogy az ötletem egyesek szerint igaznak is bizonyult. És nem csupán néhány ember írta ezeket, hanem különböző egyetemek is. Egyre inkább elkezdett érdekelni a dolog.

    Ambrosi artemisiifolia

Szóval találtam egy cikket amit az Oxfordi egyetem doktorandusz hallgatói írtak, és azt vizsgálták, hogy milyen hatása van a parlagfű a rákbetegségekre. És a vizsgálat pozitív hatással zárult. Hosszas kisérletezgetés után azt állapították meg, hogy a jövő gyógyászatában fontos szerepe lehet.
Persze írtak más dolgokat is sok helyen. Pl. hogy nagyon magas c vitamin tartalma van, hogy nagyon magas a fehérje tartalma, stb.
Gondoltam utánanézek olyan helyeken is a népi gyógyászatban, ahol őshonos a faj (amerika). Pár dolgot találtam (bár még nem volt idő beleásni magam), de azt írták, hogy az indiánok nagyon sok mindenre használták.
A lényeg persze az, hogy Magyarországon nem őshonos faj és persze ezáltal nincs igazából közvetlen ellensége ami kordában tartaná. Persze, ha tartanának hazánkban még legelő állatokat (kecske, birka, stb) nagyobb mennyiségben, ez a probléma is sokkal kisebb lenne, hsizen ezek a fajták nagyon is szeretik a parlagfüvet.
Mint említettem az elején nem szeretnék állástfoglalni abban, hogy írtsuk vagy sem. Én nem írtom, mivel nekem vannak kecskéim. Így ha esetleg egy is kidugná a fejét ők gyorsan lerendezik a sorsát. Elismerem, hogy sokan allergiásak rá, bár abban is látok némi igazságot, hogy ha ki is írtanánk teljesen, akkor allergizálnának az ürömfélékre, a nyárra és minden másra. Amelyik a legerősebb az aktuális listából. És úgy gondolom, hogy nem írthatunk ki minden fajt, ami éppen az utunkban áll (akár allergiá,s, akár gyomnövény, akár bármi más okból). Ha kiirtjuk valamelyik fajt az sok más fajt is magával von és ha nem is hal ki a másik faj, kellemetlensége lehet belőle a következő faj kihalása pedig el is tüntetheti azt is amit nem szeretnénk.
Mindenesetre lehet, hogy el kellene gondolkodni azon is az allergiásoknak (és főleg az orvosoknak), hogy nem tüneteket kellene kezelni, nem a kellemetlennek itélt fajokat kellene eltüntetni a földről (ebben az esetben ez nehéz is lesz, mivel a magja 40 év múlva is kicsírázik), hanem megkeresni az okát, hogy miért van ilyen sok allergiás.
Mára már mindenki tisztában van azzal, hogy a sok kipufógáz, gyárak füstje, stb leterheli a szervezetet. Az ok is kezd talán előtérbe kerülni, hogy amit esznek az emberek azt is méregszámba lehetne venni, mivel a húst (és minden mást) úgy termelik meg, hogy minél hamarabb vágni lehessen. Egymással etetik fel az állatokat (beteg csirkét a disznóval), táppal etetik őket. Magyarországon (mint már tudjuk)  nem engedélyezik a génmódosított növények termesztését. Akkor miért van az, hogy ha megnézünk egy pár nagy tápgyártó cég termékeit, akkor azt látjuk, hogy az összetevők között szerepel a génmódosított kukorica. És ráadásul teljesen legálisan. Miért van az, hogy ha nem termelhetjük (ne is engedjék) attól még az állataink megehetik. És persze ezzel mi is. Miért van az (vegetáriánusok figyelmébe), hogy a világon termesztett szójának a 99%-a génmódosított. Gyakorlatilag nem lehet olyat kapni ami nem az. És persze ez minden kajánkba belekerül (mivel olcsóbb, mint a hús) és az állataink tápjában is jelentős részt tesz ki, mint fehérje.
És a legcsodálatosabb az egészben az, hogy csodálkozunk azon, miért nem vagyunk egészségesek, miért ilyen sok az allergiás. Az esetleg felmerülhetne valakiben, hogy ez a rengeteg szemét amit ételnek nevezünk, a stresszel együtt ami a munkában rabszolgaként ér minket, a különböző mérgeket tartalmazó illetszereink (pl. a stiftek alumíniumot, a dezodorok és tusfürdők nehézfémeket tartalmaznak) elleni védekezés leterheli a szervezetünket és egyszerűen nem marad kapacitás arra, amire évezredekig volt. Nevezetesen az allergiára.

Én saját tapasztalatból tudom, hogy mit is jelent elhagyni ezeket. Ugyan nem ezek miatt hagytunk fel a bolti kajával, a bolti szappannal és minden mással, hanem azért, mert olyan helyre költöztünk, ahol megtehettük. És mivel az egész család azt tapasztalta, hogy sokkal jobban érezzük magunkat ezeket csak fokoztuk. Saját termelésű húst eszünk, saját szappant gyártunk, nem szedünk gyógyszereket (esetleg lázcsillapítót), már nem a városban a bűzben lakunk, hanem falun, így nem szívjuk a szmogot (földfelszíni ózonképződés) és a kipufogógázokat. Nyugodtabb munkát kerestünk magunknak, így a stressz is jelentősen csökkent körülöttünk. Persze lehet azt mondani, hogy persze, mert mi megtehettük, de aki ismer személyesen és tudja, hogy mi mindent csináltunk régen, az elcsodálkozott ezen a döntésünkön. És ha mi meg tudtuk csinálni akkor másnak is megy (vagy legalább egy része). A lényeg, hogy nem nagyon betegeskedünk (persze a nátha, mandulagyulladás belefér) és nem vagyunk allergiásak.

2011. december 5., hétfő

Az emberi gardáció

Sziasztok!

A múltkor az egyik óránkon (ökológia) a tanárunk érdekes dologról mesélt. A lényege az volt, hogy léteznek "k" (konstans) és "r" (reproduktív) fajok. Ennek a lényeg tömören, hogy az "k"stratégisták a nagytestű, kevés utódot létrehozó fajok akik kevés ideig élnek, nevelik az utódokat (akár hosszú éveken keresztül is. A "r" stratégisták pont az ellentétejei ennek. Ilyen pl. a sáska is. Persze a határ nem teljesen egyértelmű a két csoport között, vannak átfedések.
Mindenesetre a sáskák azért lényegesek, mert enél a fajnál nagyon jól megfigyelhető a gradáció, ami a hirtelen/robbanásszerűen bekövetkező túlszaporodás. Gondolom mindenki hallott már a nagy sáskajárványokról és a pusztításaikról.


Szóval eddig tartott a tanári előadás ebben a témában, innentől a saját gondolataimat fűzöm tovább.
Nos arra szerettem volna kilyukadni, hogy az ember elvileg a "k" stratégistákhoz tartozna (legalábbis alapvető tulajdonságaiban). Ugyanakkor, ha belegondolunk nagyon elszaporodtunk a bolygón és azt hiszem, hogy ezzel az állítással nem sokan szállnának szembe.
Ugyanakkor van egy lényeges pontja a gradációnak. Mégpedig azt, hogy amikor a sáskák olyan szinten szaporodnak el, hogy már nem tudnak mit enni (vagy éppen betegségektől) egyszerűen az egész populáció önmagába roskad és gyakorlatilag kipusztul. A néhány egyed ami túléli a dolgot persze újra létrehozza  a populációt, persze sok idő kell (sáskáknál is évtizedek jóesetben), hogy újra el tudják érni azt a létszámot, amikor megint ilyen létszámot tudnak produkálni.
Szóval az ember is túlszaporodott és kipusztít mindent a környezetében. Lassan nem lesz elég élelem (lásd élelmíszer lázadások az arab országokban)(bár most még csak pénzük nem volt, hogy megvegyék mert raktárakon tavaly is volt elég készlet a világ számára, de mivel felstrófolták az árakat az embereknek nem volt rá pénzük), nem lesz elég víz szóval, ha egy kicsit belegondoltok az ember nem a gradáció folyamatának kellős közepén jár?


Üdv