Ingyenes tábor volt a Herman Ottó Természetvédő Körnél!

Ingyenes tábor volt a Herman Ottó Természetvédő Körnél!

A Herman Ottó Természetvédő Kör sikeresen pályázott a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézetnél a Földünk-Világunk nevű tábor megvalósítására.

Az alapötletünk az volt, hogy egy olyan tábortervet készítsünk el, ami egyrészt szórakozást nyújt a gyerekek részére, ugyanakkor lehetőséget is teremt arra, hogy új ismereteket szerezzenek a nyári kikapcsolódás folyamán.  Lényeges pontja volt a pályázatunknak, hogy rászoruló gyerekek tudjanak eljutni a táborba és ebben nagy segítségét láttuk a Túrkevei iskolák pedagógusainak, akik segítettek kiválasztani azokat a diákokat, akik rászorulók, ugyanakkor jól teljesítenek az iskolákban.

Miután a nyári táborok nagy többsége egy-egy dologra összpontosít (pl. horgászta, madarászás, vízi tábor, stb.), nekünk az az ötletünk támadt, hogy csinálunk egy olyan tábort, ami megpróbálja a természet működését kompletten bemutatni a gyerekeknek. Ezért – nagy vonalakban – az alábbi programot találtuk ki:

1.       nap                       Csillagászat (éjszaki csillagvizsgálattal)

2.       nap                       Geológia (a talaj szerepe a természetben, ásványok és kőzetek)

3.       nap                       Növények (védett , termesztett és gyógynövények)

4.       nap                       Állatok (állatlesen)

5.       nap                       Az ember szerepe a természetben (az emberi károkozás, felelőtlenség,

                               tanulság)

Minden reggel előre elkészített power-point anyag előadásával kezdődött, majd váltogatták egymást a szabadprogramok és a gyakorlati előadások. Többször mentünk kerékpár- vagy tanösvénytúrára is. Délutánonként két játék között egy teszt megírására is sor került, melyet a tábor végén értékeltünk és a 6 legjobban szereplő külön díjazásban is részesült.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy szükség van az ilyen jellegű táborokra is, hisz vannak olyan gyerekek, akik érdeklődnek a természet iránt. Persze gyerekekről van szó, így mindenképp nagy jelentőséget kell fektetni a játékra és a játékos tanulásra is.

Reményeink szerint jövőre is meg tudjuk majd szervezni ezt a tábort, sőt szívesen osztjuk meg a tapasztalatainkat más szervezetekkel is, akik szeretnének ilyen vagy hasonló tábort szervezni.

 

Szász Béla

Herman Ottó Természetvédő Kör

 

 

Összefoglaló az önkéntes napról a Nimfeában

Összefoglaló az önkéntes napról

 

A Nimfea Természetvédelmi Egyesület önkéntes napja 2013. 08.24.-én került megszervezésre egyrészt a Fekete István Oktatóközpontban (az egyesületünk központja), másrészt pedig egy külső helyszínen (Túrkeddi szőlőben).

A Túrkeddi szőlőbe induló csapat feladata egy cca. 5000 m2-es terület megtisztítása volt. Ezt a részt az elmúlt évtizedekben elhanyagolták, így a terület tele volt gyepűrózsával, kökénnyel, galagonyával, valamint elvadult szilvával. Az9 önkéntes ennek a területnek a nagy részét tette rendbe ezen a napon. Azért csak a nagy részét, mert úgy terveztük, hogy az épülő csónakházunk helyét, valamint a kerítés nyomvonalát takarítjuk ki és a többi részen lévő bozótost meghagytuk az énekesmadaraknak táplálékul, valamint búvóhelyül. Ezen a helyszínen a program dél környékén fejeződött be és a csapat elindult be a központba.

Ezenközben a központban az önkéntesek egy része nekiállt az ebéd elkészítésének, valamint a benti csapat nagyobbik része elkezdte katalogizálni a könyvtárat, valamint az újonnan felújított tárgyalót feldíszíteni (képekkel, ismertetőkkel). Mire a külsős csapat beért ők is nagyrészt végeztek a munkákkal, de azért volt még mit tenni bent is. Délután 2 óra körül elkészült az ebéd és ekkorra nagyrészt a munkák is befejeződtek.

Az ez után következő időkben a felnőttek beszélgettek, míg a gyerekeknek megnyitottuk a játszóházat. Mindenki nagyon jól érezte magát, így reméljük hamarosan ismét tudunk szervezni egy hasonló napot.

 

 

Felhívás Önkéntes napra!

Felhívás Önkéntes napra!

 

2013. augusztus 24.-én várjuk szeretettel az önkénteskedni vágyókat a Nimfea Természetvédelmi Egyesület központjában az Erdőszél u. 1. szám alatt. Az önkéntes munkával segíted a természet védelmét, a hagyományok ápolását, ráadásul egy jó hangulatú nap után még egy közös főzés is a program része. A kisebbeknek játszótér használati lehetőség.

Ismerj meg jobban minket, légy önkéntes!

 

 

Ingyenes tábort szervezhetünk a HOTEK erdőben

Ingyenes tábort szervezhet a Herman Ottó Természetvédő Kör!

 

A Herman Ottó Természetvédő Kör sikeresen pályázott a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézetnél abból a célból, hogy városunk hátrányos helyzetű, ugyanakkor jól tanuló diákjainak egy része (20 gyermek) ingyenesen, jó hangulatban tudjon eltölteni egy hetet a HOTEK erdőben. A tábor neve: Földünk-Világunk tábor. Ideje: 2013. augusztus 5-9.

A táborban a gyermekek megismerkedhetnek a csillagászat alapjaival (éjszakai csillagvizsgálattal), a talaj kialakulásával, élővilágával, a növények és állatok képviselőivel, jelentőségükkel, valamint az ember szerepével a földön. Az előadásokon kívül nagy hangsúlyt fordítunk a gyakorlati ismeretek megszerzésére (kerékpártúrával egybekötve), valamint a játékra.

A gyermekek kiválasztásában az iskolák igazgatóinak és természetismeret tanárainak a segítségét kértük, akik a válogatást megkezdték.

 Szász Béla

Herman Ottó Természetvédő Kör

 

 

 

 

 

 

 

A Ramsari egyezmény

           A Ramsari Egyezmény, avagy emlékezés a vizes élőhelyek védelmére

40 évvel ezelőtt egy iráni kisvárosban, Ramsarban aláírták az egyik legjelentősebb természetvédelmi egyezmény alapító dokumentumait. gy 1971. február 2.-a azóta is fontos időpont és méltán emlékszünk minden évben egy olyan egyezmény aláírására, ami egy konkrét ökoszisztéma védelmére alapult. Az 1971-ben ratifikált egyezmény csak több, mint 3 év múlva, 1975. decemberében lépett érvénybe.

A mai napig 1.9 millió km2-nyi terület szerepel már a Ramsari Listán.

Magyarország 1979-ben csatlakozott az Egyezményhez és első körben a Hortobágyot, a Felső-Kiskunsági szikes tavakat, a Kis-Balatont, a Mártélyi Természetvédelmi Területet, a Szaporca-tavat, a Velencei-tavat és a Dinnyési-fertőt vették védelem alá, de azóta is folyamatosan bővül a védendő területek köre. Utoljára, 2011-ben a Dél-balatoni berkek és halastavak kerültek az Egyezmény hatálya alá. Ma Magyarországon 243.410 hektár tartozik ezen területekhez, ami 29 élőhely között oszlik meg.

Magyarország jelentősége nem korlátozódott a hazai területekre, hanem jelentős szerepet vállalt a nemzetközi porondon is. Így 1991-ben a szerződő felek konferenciái között működő Állandó Bizottság elnökévé választották  hazánk képviselőjét  - Lakosné Horváth Alojzia személyében- és ezt a posztot 1999-ig (két cikluson keresztül) töltöttük be.

De végül is mi is ez a Ramsari egyezmény?

A Ramsari Egyezmény – más néven az Egyezmény a közösségi jelentőségű vizes élőhelyekért – arra hivatott, hogy az addig a nemzetek által egyedileg kigondolt vizes élőhelyeiknek védelmét nemzetközi keretek közé tereljék, és így az élőhelyek megőrzését szorgalmazza a bölcs élőhely használat és a források fenntartható használata által. Mára az aláíró országok elérték, hogy gyakorlatilag a bolygónk valamennyi vizes élőhely típusa képviselteti magát a palettán.

Az Egyezmény a „vizes élőhelyek” fogalma alatt nagyon sokféle társulást ért. Beletartoznak a

tavak, folyók, mocsarak, lápok, rétek, tőzeglápok, torkolatok, ár-apály zónák, tengerparti területek, mangroveerdők, korallzátonyok, de ide tartoznak a mesterségesen kialakult helyek, képződmények is, mint a halastavak, rizsföldek, víztározók vagy éppen a bányatavak, hiszen, ha belegondolunk ezek az élőhelyek is nagy jelentőséggel bírnak mind a helyben élő állatok, mind az átvonuló madarak számára.

De akkor tisztázzuk azt is, hogy miért is fontosak ezek az (és persze a mástípusú)  élőhelyek:

Elsődleges szerepük természetesen az, hogy az állatoknak és növényeknek olyan ökológiai szolgáltatásokat nyújtsanak, melyek lehetővé teszik a szaporodásukat és egyáltalán az életben maradásukat.

Fontos szempontokat találhatunk az emberek oldaláról is, mivel jelentősek a tudomány, a kultúra szempontjából és persze nem feledkezhetünk meg a gazdasági hatásokról sem, hiszen sokan szeretnek természetes környezetben sétálni, megfigyelni az állatok viselkedését, vagy csak gyönyörködni egy szabadban eltöltött naplementében. Sok országban (köztük hazánkban is) kezdik felismerni a turisztikai fontosságát ezeknek a területeknek, hiszen néha ki kell (kellene) szabadulni a betondzsungelból, hogy feltöltődjünk egy kicsit, nem is beszélve a tüdőnkben lerakódott benzingőz kitisztításáról.

Fontos szerepe van ezen területeknek a manapság sokat emlegetett klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban is.

Azt a jelentős eredményt sem szabad elfelejteni, hogy a létrehozó államok elismerték, hogy a vándorló madarak országhatárokat szelnek át, hogy céljukhoz elérjenek és ezáltal nemzetközi vagyonnak nyilvánították őket.

Az Egyezményben van egy meghatározás, mégpedig, hogy ezen erőforrásokat bölcsen kell használni. De mit is jelent ez a hivatalos megfogalmazás szerint?

A definíció szerint bölcs tájhasználat: „az élőhelyek ökológiai jellegét szem előtt tartó kezelés, melyet közösségi megközelítéssel és fenntartható fejlődéssel lehet elérni”. A bölcs használatra említhetnénk a jog egy másik megfogalmazását is, mégpedig a „jó gazda gondosságát”. Így a lényege, hogy ezek a területek hosszú távú megőrzéséért és fenntartható használatáért mindent meg kell tenni az emberiség érdekében.

Az Egyezményt aláíró országok vállalták, hogy megvalósítják a Ramsari Egyezmény 3 pillérét, melyek a következők:

-          Létrehozzák az úgynevezett Ramsar Listát, mely deklarálja a megfelelő élőhelyeket és garantálják ezek megőrzését.

-          Mindent megtesznek a vizes élőhelyek bölcs használatáért és a nemzeti területkezelési tervezést, a politikát és a törvénykezést (persze az ide kapcsolódó témákban) ennek elérésének érdekében vetik be.

-          A nemzetközi együttműködés érdekében közös hálózatot hoznak létre (hiszen sok helyen vannak olyan területek, melyek nem veszik figyelembe az országhatárokat. Hazánkban például ilyen a Fertő-tó is.)

Az egyezmény eredményeképpen sikerült elérni, hogy a világon ma már, majd 2000 vizes élőhelyet jelöltek ki (ami csatlakozott is az Egyezményhez), ami több mint 190 millió km2-nyi területet foglal magába. Az élen Kanada áll, több mint 130.000 km2-el. Gondoljunk bele, hogy a legnagyobb kijelölt terület a Queen Maud-öböl (Antarktisz) 62.800 km2-el, ami a jelenlegi Magyarország területének durván 2/3-a!!!

Ma már olyan államok is csatlakoznak Az Egyezményhez, mint Laosz, Irán vagy Jemen, így hát az elmúlt 40 év alatt tényleg egy nagyon jelentős szerződéssé nőtte ki magát ez az igen fontos Egyezmény. Reméljük, hogy még sokszor 40 évig sikeres tud maradni és egyre több gyönyörű védendő élőhellyel fogja gazdagítani az emberiséget.

Természetesen ilyen célokat a Nimfea Természetvédelmi Egyesület sem hagyhatott figyelmen kívül. A Ramsari Egyezmény keretein belül alakult egy CEPA nevezetű program, melynek célja a kommunikáció, a nevelés és  az emberek véleményének formálása. A CEPA keretein belül pedig létrejött egy szervezet a „Wetland Link International”, melynek az a feladata, hogy összefogja a világban azon intézményeket, melyek szintén ezen célok mentén tevékenykednek.

Hazánkban elsőként (és sajnos egyedüliként) a Nimfea Természetvédelmi Egyesület által fenntartott Fekete István Természetvédelmi Oktatóközpont nyerte el ezt a megtisztelő címet, hiszen az egyesület programjai és céljai jelentős mértékben kötődnek a vizes élőhelyekhez. Mint az egyesület nevéből is kiderül (Nimfea=tündérrózsák tudományos nevéből a Nymphea-ből származik), már a kezdetektől jelen volt a vizes élőhelyek védelmének szándéka az alapítók terveiben.

A tavalyi évben sikerült is elérni a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával, hogy az egyesület életében részt vevő emberek kis csoportja tanulmányi úton vegyen részt Slimbridge-ben, mely a „ramsari” szellemiség alatt működő oktatóközpontok központja. 

Az egyesület tagjai azzal a nem titkolt szándékkal érkeztek a központba, hogy Közép-Európa első ilyen jellegű madárparkját Túrkeve környékén létrehozzák. Az Slimbridge-i tanulmányi út eredményeképpen (a tapasztalatcserén túl) egy lépéssel hazánk közelebb került egy Európai jelentőségű madárpark megalakulásához.

L.K.

Forrás:  http://www.nimfea.hu/aktualis/120202.htm

Ambrosia artemisiifolia: a közellenség

Sziasztok!

Ma épp gyógynövények leírását keresgettem, mikor felvetődött bennem egy gondolat. Mégpedig az, hogy a régi öregek mindenféle füvet használtak gyógynövényként, biztos van valami pozitív hatása a parlagfűnek is. Igaz ugyan, hogy mindíg csak azt halljuk, hogy írtani kell, meg hogy sokan allergiásak rá (bár megvallom nekem egy darab ismerősöm van aki azt mondja, hogy allergiás rá, bár az is igaz, hogy nem városon élek már egy ideje).
Mindenesetre abban biztos vagyok (az emlékeim még nem csalnak meg talán), hogy gyerekkorunkban nem nagyon volt allergia (meg nagyjából csak elvétve fordult elő).
A továbbiakban előre szeretnék elnézést kérni mindenkitől, aki nem ért velem egyet (vagy legalábbis a írásommal). Semmiképpen nem kell (és nem szabad) tudományos írásnak tekinteni ezt a szösszenetet, csak egy gondolat megszületésének eredményének. Ezt azért írom le előre, mivel tudom, hogy darázsfészekbe nyúlok és mindenki (főleg a "betegek") eléggé erélyesen szokott reagálni ebben a témában, holott szerintem ésszerűbb lenne csak beszélgetni (mint minden más témában), érvelni és elgondolkozni mások érvein, lehet van benne némi igazság ami segíthet.
Szóval....a gondolat onnan idult ki, hogy a növénytan vizsgámra való készülés óta volt bennem egy késztetés (igazából már vagy 5 éve, de milyen az ember...amíg nem muszály, addíg nem nagyon áll neki), hogy utánanézzek gyógynövényeknek és egy csomó érdekes dolgot találtam. Gyorsan sikerült rájönnöm, hogy azok a növények, amiket szidnak és írtására szólítanak fel minket (pl. Artemissia vulgaris - fekete üröm) régen csodaszerszámba mentek. A legérdekesebb az volt, hogy nagyon sok olyan "dudva" amit még én is ismertem (no nem névről, de láttam már) és úton-út félen megtalálható a fészkesek családjába tartozik (csövesvirágúak alcsaládjába pl. a parlagfű (ambrosia artemisifolia), a bókoló bogánycs (carduus nutans), amíg a nyelvesvirágúak alcsalásdjába a mezei katáng (Cichorium intybus)). Szóval, miután sok bennük a gyógynövény gondoltam, hogy a parlagfűnek is lehet valami okossága. Az persze egyből felmerült bennem, hogy régi magyar gyógynövényes könyvekben nemigen fogok infót találni (mivel nem túl rég van kishazánkban ), de lesz ami lesz alapon kutassunk utána egy kicsit.

                                                                Mezei katáng /  Cichorium intybus

Első meglepetés az volt, hogy arra számítottam, hogy hosszas keresgélés előtt állok, ha nem csak azt szeretném megtudni, hogy ki miként szeretné kiírtani. Nagyon gyorsan sikerült találni pár oldalt, ami éppen az ellenkezőjével foglalkozik.
A második meglepetés az volt, hogy az ötletem egyesek szerint igaznak is bizonyult. És nem csupán néhány ember írta ezeket, hanem különböző egyetemek is. Egyre inkább elkezdett érdekelni a dolog.

    Ambrosi artemisiifolia

Szóval találtam egy cikket amit az Oxfordi egyetem doktorandusz hallgatói írtak, és azt vizsgálták, hogy milyen hatása van a parlagfű a rákbetegségekre. És a vizsgálat pozitív hatással zárult. Hosszas kisérletezgetés után azt állapították meg, hogy a jövő gyógyászatában fontos szerepe lehet.
Persze írtak más dolgokat is sok helyen. Pl. hogy nagyon magas c vitamin tartalma van, hogy nagyon magas a fehérje tartalma, stb.
Gondoltam utánanézek olyan helyeken is a népi gyógyászatban, ahol őshonos a faj (amerika). Pár dolgot találtam (bár még nem volt idő beleásni magam), de azt írták, hogy az indiánok nagyon sok mindenre használták.
A lényeg persze az, hogy Magyarországon nem őshonos faj és persze ezáltal nincs igazából közvetlen ellensége ami kordában tartaná. Persze, ha tartanának hazánkban még legelő állatokat (kecske, birka, stb) nagyobb mennyiségben, ez a probléma is sokkal kisebb lenne, hsizen ezek a fajták nagyon is szeretik a parlagfüvet.
Mint említettem az elején nem szeretnék állástfoglalni abban, hogy írtsuk vagy sem. Én nem írtom, mivel nekem vannak kecskéim. Így ha esetleg egy is kidugná a fejét ők gyorsan lerendezik a sorsát. Elismerem, hogy sokan allergiásak rá, bár abban is látok némi igazságot, hogy ha ki is írtanánk teljesen, akkor allergizálnának az ürömfélékre, a nyárra és minden másra. Amelyik a legerősebb az aktuális listából. És úgy gondolom, hogy nem írthatunk ki minden fajt, ami éppen az utunkban áll (akár allergiá,s, akár gyomnövény, akár bármi más okból). Ha kiirtjuk valamelyik fajt az sok más fajt is magával von és ha nem is hal ki a másik faj, kellemetlensége lehet belőle a következő faj kihalása pedig el is tüntetheti azt is amit nem szeretnénk.
Mindenesetre lehet, hogy el kellene gondolkodni azon is az allergiásoknak (és főleg az orvosoknak), hogy nem tüneteket kellene kezelni, nem a kellemetlennek itélt fajokat kellene eltüntetni a földről (ebben az esetben ez nehéz is lesz, mivel a magja 40 év múlva is kicsírázik), hanem megkeresni az okát, hogy miért van ilyen sok allergiás.
Mára már mindenki tisztában van azzal, hogy a sok kipufógáz, gyárak füstje, stb leterheli a szervezetet. Az ok is kezd talán előtérbe kerülni, hogy amit esznek az emberek azt is méregszámba lehetne venni, mivel a húst (és minden mást) úgy termelik meg, hogy minél hamarabb vágni lehessen. Egymással etetik fel az állatokat (beteg csirkét a disznóval), táppal etetik őket. Magyarországon (mint már tudjuk)  nem engedélyezik a génmódosított növények termesztését. Akkor miért van az, hogy ha megnézünk egy pár nagy tápgyártó cég termékeit, akkor azt látjuk, hogy az összetevők között szerepel a génmódosított kukorica. És ráadásul teljesen legálisan. Miért van az, hogy ha nem termelhetjük (ne is engedjék) attól még az állataink megehetik. És persze ezzel mi is. Miért van az (vegetáriánusok figyelmébe), hogy a világon termesztett szójának a 99%-a génmódosított. Gyakorlatilag nem lehet olyat kapni ami nem az. És persze ez minden kajánkba belekerül (mivel olcsóbb, mint a hús) és az állataink tápjában is jelentős részt tesz ki, mint fehérje.
És a legcsodálatosabb az egészben az, hogy csodálkozunk azon, miért nem vagyunk egészségesek, miért ilyen sok az allergiás. Az esetleg felmerülhetne valakiben, hogy ez a rengeteg szemét amit ételnek nevezünk, a stresszel együtt ami a munkában rabszolgaként ér minket, a különböző mérgeket tartalmazó illetszereink (pl. a stiftek alumíniumot, a dezodorok és tusfürdők nehézfémeket tartalmaznak) elleni védekezés leterheli a szervezetünket és egyszerűen nem marad kapacitás arra, amire évezredekig volt. Nevezetesen az allergiára.

Én saját tapasztalatból tudom, hogy mit is jelent elhagyni ezeket. Ugyan nem ezek miatt hagytunk fel a bolti kajával, a bolti szappannal és minden mással, hanem azért, mert olyan helyre költöztünk, ahol megtehettük. És mivel az egész család azt tapasztalta, hogy sokkal jobban érezzük magunkat ezeket csak fokoztuk. Saját termelésű húst eszünk, saját szappant gyártunk, nem szedünk gyógyszereket (esetleg lázcsillapítót), már nem a városban a bűzben lakunk, hanem falun, így nem szívjuk a szmogot (földfelszíni ózonképződés) és a kipufogógázokat. Nyugodtabb munkát kerestünk magunknak, így a stressz is jelentősen csökkent körülöttünk. Persze lehet azt mondani, hogy persze, mert mi megtehettük, de aki ismer személyesen és tudja, hogy mi mindent csináltunk régen, az elcsodálkozott ezen a döntésünkön. És ha mi meg tudtuk csinálni akkor másnak is megy (vagy legalább egy része). A lényeg, hogy nem nagyon betegeskedünk (persze a nátha, mandulagyulladás belefér) és nem vagyunk allergiásak.

Az emberi gardáció

Sziasztok!

A múltkor az egyik óránkon (ökológia) a tanárunk érdekes dologról mesélt. A lényege az volt, hogy léteznek "k" (konstans) és "r" (reproduktív) fajok. Ennek a lényeg tömören, hogy az "k"stratégisták a nagytestű, kevés utódot létrehozó fajok akik kevés ideig élnek, nevelik az utódokat (akár hosszú éveken keresztül is. A "r" stratégisták pont az ellentétejei ennek. Ilyen pl. a sáska is. Persze a határ nem teljesen egyértelmű a két csoport között, vannak átfedések.
Mindenesetre a sáskák azért lényegesek, mert enél a fajnál nagyon jól megfigyelhető a gradáció, ami a hirtelen/robbanásszerűen bekövetkező túlszaporodás. Gondolom mindenki hallott már a nagy sáskajárványokról és a pusztításaikról.

Szóval eddig tartott a tanári előadás ebben a témában, innentől a saját gondolataimat fűzöm tovább.

Nos arra szerettem volna kilyukadni, hogy az ember elvileg a "k" stratégistákhoz tartozna (legalábbis alapvető tulajdonságaiban). Ugyanakkor, ha belegondolunk nagyon elszaporodtunk a bolygón és azt hiszem, hogy ezzel az állítással nem sokan szállnának szembe.

Ugyanakkor van egy lényeges pontja a gradációnak. Mégpedig azt, hogy amikor a sáskák olyan szinten szaporodnak el, hogy már nem tudnak mit enni (vagy éppen betegségektől) egyszerűen az egész populáció önmagába roskad és gyakorlatilag kipusztul. A néhány egyed ami túléli a dolgot persze újra létrehozza  a populációt, persze sok idő kell (sáskáknál is évtizedek jóesetben), hogy újra el tudják érni azt a létszámot, amikor megint ilyen létszámot tudnak produkálni.

Szóval az ember is túlszaporodott és kipusztít mindent a környezetében. Lassan nem lesz elég élelem (lásd élelmíszer lázadások az arab országokban)(bár most még csak pénzük nem volt, hogy megvegyék mert raktárakon tavaly is volt elég készlet a világ számára, de mivel felstrófolták az árakat az embereknek nem volt rá pénzük), nem lesz elég víz szóval, ha egy kicsit belegondoltok az ember nem a gradáció folyamatának kellős közepén jár?

Üdv